Pontos és gyors. Pillanatok alatt hatalmas mennyiségű adatot dolgoz fel, komplex kérdésekre is egyre szakszerűbb válaszokat ad. Nem jelent gondot számára a monoton munkavégzés, ráadásul készséges és udvarias (ha éppen ezt az opciót választjuk a kommunikációs beállításainál). Ilyen lenne az ideális munkavállaló?

Azért egyelőre mindent ne várjunk el tőle, de kétségtelenül egy rövid kopogtatást követően berúgta a munkaerőpiac ajtaját a mesterséges intelligencia. Beköltözött a legtöbb munkahelyre, beépült a legkülönbözőbb szoftveres alkalmazásokba és percről-percre egyre nagyobb teret hódít. Mókás lenne elemezni, hogy egy-egy egyszerű kérdés megválaszolásához, amihez az embernek elegendő egy falat zsíroskenyér, mennyi energiát használ fel, de vélhetően ez egy hosszabb távon busásan megtérülő innováció.

Az automatizált gépsorok eddig is több monoton feladatot vettek át az emberektől és sokkal több energia maradt a gyártási folyamat tökéletesítésére, a rendszerek tervezésére, felügyeletére. A mesterséges intelligencia alkalmazásával szintet léphetnek a termelési folyamatok. Az egyre fejlettebben kommunikáló ügyfélszolgálati chatbotok, az egészségügyi diagnosztikában alkalmazott támogató rendszerek, a pénzügyi folyamatokat elemző szoftverek kétségtelenül megkönnyítik az adott munkafolyamatokat, de egyúttal valóban át is veszik egyes területeken az ember szerepét. Az egészséges egyensúlyt kell megteremteni, és a megszűnő, átalakuló munkakörök helyett hatékonyabb, piacképesebb, izgalmasabb megoldásokat teremteni. A piac nem valami emberiségtől független tényező, leginkább a mi igényeink, szükségleteink befolyásolják (bennünket pedig többnyire az értékesítési folyamatokra tapadó marketing).    

A különböző termékek előállításában a legnagyobb költségelemet az emberi munkaerő alkalmazása jelenti, így a technológiai fejlesztések alkalmazása több szektorban is magával hozza az átszervezéseket, leépítéseket. A legnagyobb kérdés, hogyan alkalmazkodik a társadalom a modernizációhoz, a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazásához.
Léteznek optimista forgatókönyvek, melyek új munkakörökről, kreatív szolgáltatásokról, olyan tudás alapú társadalmakról vízionálnak, melyekben a társadalmi jólét alapvető cél, de az évezredek alatt szerzett történelmi tapasztalataink óvatosságra intenek. Különösen napjainkban, mikor az agresszió ismét erőteljes világpolitika-formáló tényezővé vált.
De maradjunk a munka világánál és az AI szerepénél. Az AI nemcsak technológiai, hanem társadalmi forradalmat is eredményez. Nem az a kérdés, hogy alkalmazzuk, hanem sokkal inkább az, hogy ezt hogyan tesszük felelősséggel.   
Itt a lehetőség, hogy a legtöbb munkafolyamatot támogassa a mesterséges intelligencia és segítségével, egy fejlettebb, emberközelibb világot építsünk. Ebben a folyamatban a legnagyobb kockázatot maga az ember jelenti. Egy kőbaltát is lehetett használni élelemszerzésre, további eszközök készítésére és az egymás elleni harcra is. Az AI némileg fejlettebb eszköz a kőbaltánál.